hallutinations.

Álmodtam.

Álmodtam. Egy jobb világot, egy virágos mezőt, pillangókat és őzeket. Álmodtam, hogy ott fekszek a te karjaidban. Álmodtam, hogy madarak csicseregnek és daluktól hangos az erdő. Álmodtam, hogy méhek repkednek, virágról virágra. Álmodtam, hogy összekulcsolt kézzel, összeforrt ajkakkal hevertünk a virágtengerben. Álmodtam, hogy semmi nem számított. Álmodtam, hogy a nap sosem felejtett el szikrázóan ragyogni és álmodtam, hogy a lágy szellő cirógatja az arcom. Álmodtam rövid záport és hűvös éjeket. Álmodtam reggeleket, mikor szelíden tejet szürcsölünk a bögréből. Álmodtam áttáncolt éjszakákat a holdfényben. Álmodtam perceket, mikor fájt az oldalunk a nevetéstől. Álmodtam hosszú sétákat a naplementében. Álmodtam, hogy esténkét egy sziklán ülve néztük a csillagokat. Álmodtam pirkadatig tartó fogócskát az erdőben.

Álmodtam álmokat.

De fel kellett kelnem.