lila~
Hideg
van. Fázom. Rettegek.
Az
égre lilás színeket fest az alkony.
Fáj.
Kínoz belülről.
Sötét
árnyak vesznek körül. Sötét lelkek. Elrabolnak. Én is egy leszek közülük.
Szeretem.
A hiánya gyilkol.
Hiányzik
mindene. Leginkább a szemei.
Tél.
Sötét délután.
Mocsok,
latyak és sár. A por és a füst körülöleli a várost.
Hó.
Lágyan hullik alá az égből.
Rettenetes
fehér poklot hoz magával.
Autók.
Gonoszul,
gondolkodás nélkül elhúznak mellettem. Halott vagyok. Félholt. Megmenthettek
volna. Megmenthetnének.
Egyikőjüket
sem érdeklem. Csak fekszem az út szélén. Felkelni már nincs erőm.
Meztelen
vagyok. Nem. Fehérnemű van rajtam. Halálra akarok fagyni. A hideg nem hat rám.
Nem fáj már. Libabőr. Végigkúszik a testemen. A kezem kék árnyalatot öltött. Lilult a testem.
A
hideg immár rettentő hatást gyakorolt rám. Vacogtam.
Éles
szúrást éreztem az oldalamban. Valaki belerúgott a félfagyott testembe, majd
továbbsétált.
Hideg
van. Fázom. Rettegek.
Fáj.
Kínoz belülről.
Szeretem.
Tél.
Hó.
Autók.
Halál.
Hullámokban
tör rám a kín. Széttépi a testem. Gyűlöl engem. És miden gyűlöletét a halálomba
önti.
Kínoz.
Megöl. Széttép.
Kínoz.
Megöl. Széttép.
KÍNOZ.
MEGÖL. SZÉTTÉP.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése